Dilemma egy dán kempingben

 

Hogyan temessünk el egy halott vikinget?

A tribünökön helyet foglaló dán sportrajongók legtöbbször még ma is viking sisakot viselnek. A kegyetlenségük ellenére is büszkék az őseikre.

Egyik nyaralásunk alkalmával találtunk egy viking sírhelyet, melyet belülről is megtekintettünk. Persze halotti maradványokat már nem találtunk itt, a hely azonban különös benyomást tett ránk. Olyannyira, hogy a kempingben a gyerekek a szabadságunk hátralévő részét viking csatározással töltötték, közben büszkén viselték a két szarvú játéksikakot.

A 8. század végén a világ felfedezői a vikingek voltak, Kolumbusz is csak hét évszázaddal később kelt útra nyugat felé. Még ennél is később merészkedtek felfedező útjaikra a portugál és holland világutazók. Az északi viking népcsoportok munkamegosztása egyértelmű volt. A mai Norvégia férfitagjai akkoriban nyugatra hajóztak, a korai svédek keletnek vették útjukat, a mai Dánia vikingjeinek pedig maradt a déli irány: Hollandia, Anglia és Franciaország partjai.

kempingek Dániában »

Üss és fuss

A túlnépesedés és táplálékhiány miatt megkezdett első viking tengeri kalandozások egyszerű rablóhadjáratok voltak. Amíg az elsőszülött fiú otthon apja örökébe lépett és a földet művelte, a többi harcra érett ifjú elhagyta hazáját és megélhetését rablással biztosította. Az első "vikingjárást" a brit partoknál fekvő Lindisfarne kolostorának kifosztásáról jegyezték fel, 793-ban. A támadások eleinte a villámrablások módszerével zajlottak. A váratlan és villámgyors támadások elkövetőit szinte már csak távoztukban nézhették meg az áldozatok, már amennyiben még képesek voltak támadóik után fordítani fejüket. A 840-es esztendőt követően aztán a "látogatások" rendszeressé váltak, a rablókból gyarmatosítók lettek és kereskedő városokat építettek. A kegyetlen rablótámadásokat leszámítva a vikingek kiváló felfedezők, mesteremberek, kereskedők és tehetséges hajóépítők voltak. Egy 16 méteres hajót megépíteni és a hánykódó tengeren elvezetni, nem kis feladat. Ha a vitorlán egy szörnyű sárkányfej, vagy a hajó orrán egy kígyófej virított, akko az egy harci hajó, egy "drakkar" volt. A polgári változat, a "knarr" szállítási célra készült, de megjelenése semmivel sem volt kevésbé ijesztő.<a href=

Temetési ceremónia

A "viking" szó valószínűleg az ősi norvég nyelvből maradt ránk, amely lefordítva annyit tesz: "tengeren harcoló férfi". Egy csatában elesett hadvezér persze az előbb leírt sírnál még előkelőbb temetkezési módot érdemelt ki: a halott vezért a hadihajó fedélzetén pajzsokra ravatalozták fel, majd a hajót a tengeren hánykódva magára hagyták. Ezután a hajót tüzes nyilakkal gyújtották fel, így távozott a vezér egy lángokkal kísért úton a Walhallába, a viking túlvilágra. Mindez a kempingben nyaraló gyermekek gondolataiban mély nyomot hagyott. Egy fegyverrel a kezében harcoló "Action Man" figura hirtelen viking vezérré neveztetett ki. A "halott viking" egy ágakból barkácsolt kis hajó fedélzetén, színes soroskupak-pajzsokon került felravatalozásra. A legnagyobb fejtorést persze a nemes tűzhalál megrendezése jelentette. Némi gyufás próbálkozás után a mai ifjak a modern technikára bízták a megoldást: "Apa, kolcsonkérhetném egy kicsit az ongyűjtódat?" És a halott viking harcos utolsó fényes útja beteljesedhetett a tengeren. A kovetkező napon a tenger valami üszkos műanyagdarabot vetett partra a kempingnél: az "Action Man" figura minden bizonnyal halhatatlan anyagból készült. Egy régi viking temetés során persze ilyen hiba soha nem fordult volna elő...

kempingek Dániában »